A Nemzetgazdasági Minisztérium - Munkavédelmi Főosztály és Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Honlapja

Keresés:

- Tájékoztatók

 doc-comm70

TÁJÉKOZTATÓK

Linkek

A munkavédelem számokban: Váz- és izomrendszeri megbetegedések az EU-ban – Tények és számok (KIVONAT)

A váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) továbbra is a legáltalánosabb foglalkozási betegségek az Európai Unióban és bármely ágazatban és munkakörben foglalkoztatott munkavállalók érintettek lehetnek. A legutóbbi adatok - pl. Ausztriából, Németországból, ill. Franciaországból - is alátámasztják a váz- és izomrendszeri megbetegedéseknek a (vállalati és nemzetgazdasági) költségekre gyakorolt növekvő kihatását. Ennek a legutóbbi jelentésnek, amely az Ügynökség előzetesen elvégzett kutatása alapján készült, az a célja, hogy aktuális áttekintést adjon a jelenlegi európai helyzetről a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban, tájékoztasson a 2000 évi első kampány óta eltelt időszakban megfigyelhető trendekről és részletesen feltárja az MSD-k kialakulása mögött meghúzódó okokat és körülményeket. A jelentés kimeli a fő problémákat és célja, hogy alapos, igazolt tényekből álló bázissal segítse a politika érintett szereplőit, a vállalati és ágazati szintű szereplőket, kutatókat, a foglalkozási betegségek nyilvántartásával, megelőzésével és kompenzálásával foglalkozókat az Európai Unióban a következő évek programjának/menetrendjének meghatározásában. A tanulmány számos figyelemreméltó ábrát (85 db) és kimutatást (28 db) is tartalmaz a problémakör részletes jellemzésére.

>> részletek

 

Tájékoztató anyag 2009.04. (Nemzetközi és Stratégiai Főosztály) - az Európai Munkavédelmi Ügynökség éves kampányairól.

 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és nemzeti irodái (a nemzeti fókuszpontok) a 2000. évtől kezdve minden évben kampányt folytatnak egy-egy kiemelt munkavédelmi témában. Ennek során az EU-OSHA minden évben tematikus honlapot készít, amely összefoglalja mindazt, amit a témáról fontos tudni (ismertetők, sajtótájékoztatók, letölthető kampányanyagok - pl. logók, szórólapok, poszterek, kiadványok, ellenőrző listák, animációk, kvízek, előadások).

Az EU-OSHA pályázatot is kiír az ún. "helyes gyakorlat" díjra az éves kampánya keretében. A pályázaton olyan vállalkozások és szervezetek vehetnek részt, amelyek előremutató praktikus megoldásokat alkalmaznak a témával összefüggő munkavédelmi problémákra.- A 2008 - 2009. év témája a KOCKÁZATÉRTÉKELÉS. A kampány szlogenje: Egészséges munkahelyek - Jó Önnek. Jó a vállalkozásnak. - Európai kampány a kockázatértékelésről. - Erről, a korábbi témákról, a hazai rendezvényekről és az említett kampányanyagokról részletesen a >> Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont honlapon tájékozódhat.


Tájékoztató anyag 2008.05.30. (Nemzetközi és Stratégiai Osztály)

1./ Minta kockázatértékelések kis- és középvállalkozásoknak

http://www.hse.gov.uk/risk/casestudies/index.htm

A HSE (brit munkavédelmi szervezet) minta kockázatértékeléseket készített jónéhány olyan tevékenységre, amelyet jellemzően kis- és középvállalkozások folytatnak - e vállalkozások kockázatértékelés készítési feladatát megkönnyítendő. Ilyen tevékenységek pl.: fodrász, vegytisztító, takarítás, ételkészítés és kiszolgálás, járműjavító, parkoló szolgáltatás, utazási iroda, egyéb irodai munkák, hűtőház, szárnyastelep, fafeldolgozó üzem, éjszakai bár.

A segédlet közérthető nyelven a téma olyan megközelítését alkalmazza, ami egy kis- vagy középvállalkozás (vezetője) számára könnyen érthető. A készítőknek az a céljuk, hogy a minta kockázatértékelések mintegy útmutatóként/vezetőként legyenek használhatók, hogy ezek a vállalkozások/vállalkozók végig tudják gondolni: milyen veszélyek fordulhatnak elő a munkakörnyezetükben és milyen intézkedéseket kell hozniuk a kockázatok leküzdésére, ill. kézben tartására. Természetesen ezek nem olyan kockázatértékelések, amelyeket a vállalkozásoknak gondolkodás nélkül sajátjukként kellene elfogadniuk és amelyekkel ne lenne más feladatuk, mint egyszerűen csak fölé írni a nevüket. Ez nem felelne meg a törvényi előírásoknak sem és nem működhetne hatékonyan a munkavállalók védelmében.

Minden vállalkozás más és más, ezért a kockázatokat és a szükséges intézkedéseket mindenkinek magának kell végiggondolnia az egyedi helyi körülményekből kiindulva. A segédlet azzal segít, hogy mintát ad a kockázatértékelés formájára és felsorolja az adott tevékenységre általánosan jellemző kockázatokat (ezeket kell a helyi viszonyoknak megfelelően mérlegelni és kiegészíteni), valamint ismerteti a lehetséges, általánosan alkalmazható megelőzési módszereket.

A kockázatértékelés elvégzésénél a helyszín jellemzéséből/elemzéséből indul ki, majd öt egyszerű (fő és több
al-) lépésben részletezi a kockázatértékelés elkészítésének menetét.

A minta kockázatértékelések a HSE honlapján bárki számára hozzáférhetők.

2./ A foglalkozási eredetű stressz megelőzése az oktatási szektorban (E-FACT 31)

http://osha.europa.eu/publications/e-facts/efact31

A munkahelyi stressz az egyik legalapvetőbb kockázat, amely az oktatási ágazatban dolgozókat fenyegeti. A bejelentett stressz esetek száma ebben az ágazatban jóval meghaladja az egyéb ipar- és szolgáltatási ágakét, valamint a társadalom egészére vetített átlagot. Érdekesség, hogy megállapították: nem csupán a pedagógusok érintettek az ágazaton belül a fokozott munkahelyi stressz problémájában, hanem egyéb dolgozók is, mint pl. a takarítók és az adminisztratív dolgozók. A 31. sz. E-fact részletesen megvizsgálja mind az okokat, mind pedig a probléma leküzdésének lehetséges módjait. Útmutatást ad a kockázatértékelés lépésről lépésre való elvégzéséhez, egy ellenőrző listát a veszélyek felméréséhez és meghatározza a lehetséges intézkedéseket a probléma leküzdésére.

A kimondottan a tanárokat érintő öt legsúlyosabb stressz tényező:

-         munkaterhelés és munkaintenzitás;

-         túlzott elvárások;

-         A megnövelt egy tanárra eső osztályszám;

-         a diákok elfogadhatatlan viselkedése;

-         rossz iskolai vezetés, a támogatás hiánya a vezetés részéről.

A lehetséges megelőző intézkedéseket az alábbiakban határozza meg:

Mivel a munkahelyi stressznek sokféle oka és hatása lehet, a megelőzés átfogó szemlélete lehet a leghatékonyabb, amely a vezetők, a dolgozók/tanárok, diákok és szülők szoros együttműködésén alapszik. Az intézkedéseknél a hangsúlyt nemcsak a szociális/társadalmi és fizikai munkakörnyezetre kell helyezni, hanem az órák menetére, a dolgozók tréningjére és a munkaszervezésre is. A vezetés elkötelezettsége elengedhetetlen.

A hatékony és (hosszú távon) fenntartható stressz megelőzéshez átfogó kockázatkezelési programot kell kidolgozni és végrehajtani, amelynek lépései: a veszélyek elemzése, a megfelelő intézkedések meghatározása, fontossági sorrendjük felállítása, végrehajtás és értékelés. A kockázati tényezőket kategóriákba kell sorolni, úgymint: a munka, a kollégák, külső (pl. családi) okok, iskola/diákok, szervezési/szervezeti, közösségi és társadalmi/szociális.

A 31. sz. E-fact hozzáférhető az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapján.

3./ Munkavédelem Európa Erdőgazdaságaiban (E-FACT 29)

http://osha.europa.eu/publications/e-facts/efact29

Az erdő veszélyes munkahely: a súlyos és halálos balesetek gyakoribbak, mint más ágazatokban, mivel pl. az erdei munkások láncfűrészt használnak a fakitermeléshez, ami fokozott veszélyt jelent. Erős fizikai megterhelésnek, zajnak, (kéz-kar és egész test) vibrációnak, valamint biológiai és kémiai kockázatoknak vannak kitéve a munkavállalók. Az 29. sz. E-fact az erdei munka veszélyeit elemzi és útmutatást ad a megelőzéshez.

A fafeldolgozás és az erdei munka a magas kockázatú tevékenységek közé tartozik, mivel magas a súlyos és halálos balesetek aránya. Az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók és alvállalkozók fokozott veszélynek vannak kitéve. Ennek az az oka, hogy az önfoglalkoztatók és egyéni vállalkozók csak munkaidejük egy részében használják az erdei szerszámokat, így nincs megfelelő gyakorlatuk és ismeretük a feladat szakszerű ellátásához, míg az alvállalkozók minden esetben rövid idő alatt kell ellássák a munkájukat, miközben gyakran változik a munkavégzés helye. A jellemző baleseti okok és sérüléstípusok az alábbiakban foglalhatók össze:

A halálos balesetek leggyakoribb okai:

-         kidőlő fák;

-         közlekedési eszközzel szenvedett balesetek;

-         munkaeszköz okozta balesetek.

A nem-halálos balesetek leggyakoribb okai:

-         kidőlő fák, lehulló ágak;

-         elcsúszás, megbotlás;

-         munkaeszköztől elszenvedett balesetek.

Leggyakoribb sérülések:

-         bőrfelületi sérülések;

-         ficamok, rándulások;

-         csonkulások;

-         törések;

-         kullancs- és rovarcsípés.

Az erdei munka veszélyei:

-         bár egyre terjed a gépesített fakitermelés, nagyon sok helyen még jelentős a kézi műveletek aránya, gyakori láncfűrész használattal;

-          leggyakoribb műveletek: fa kivágása, gallyazás, darabolás, a fakéreg lehántása;

-         a legjelentősebb veszélynek a láncfűrésszel dolgozó munkások vannak kitéve;

-         veszélyes műveletek a kivágás közben fennakadt fatörzsek, ágak leszedése, a fába vágott ékekekkel kapcsolatos műveletek és az erdőtüzek utáni takarítás;

-         a csemeteültetők/palántázók is veszélynek vannak kitéve a nehéz terhek cipelése és a természetellenes testhelyzetben végzett ültetési műveletek miatt. A friss erdőültetéseken használt rovarirtó- és gombaölőszerek szintén kockázatot jelentenek.

Megelőzés: a munka megtervezése és megszervezése

Az erdőben végzett munka magas kockázata megköveteli a munka tervezését és szervezését a balesetek elkerülése érdekében. Az ILO felhívja a figyelmet, hogy ennek a tervezésnek és szervezésnek ún. erdő kitermelési terven kell alapulnia, amely az alábbiakat kell tartalmazza:

-         milyen munkát kell elvégezni;

-         a tevékenység célja(i);

-         a tervezett munkavégzési helyek;

-         az egyes műveletek időbeli tervezése;

-         a termékek és egyéb végtermékek meghatározása;

-         az alkalmazandó munkamódszerek meghatározása;

-         a munka elvégzéséért és felügyeletéért felelős személy;

-         kiegészítő terv kedvezőtlen időjárás vagy berendezés meghibásodás esetére.



Tájékoztató anyag 2007.03.28. (Nemzetközi és Stratégiai Osztály)

 1./ Az Eurofound kampányt indít a korosodó munkavállalókkal kapcsolatban

 Európa korosodó társadalma - globalizálódó korunk e velejárójának a kezelése megjelenik az Európai Unió különböző programjaiban. Ennek a témakörnek része a korosodó munkavállalók problematikája. Több cikk, tanulmány foglalkozik a témával:

1./ az Eurofound kampányhoz kapcsolódó tanulmánya: „Tovább dolgozni, jobban élni - Európa korosodó munkavállalói" (Working longer, living better - Europe's coming of age)

 http://www.eurofound.europa.eu/resourcepacks/activeageing.htm)

2./ az Európai Munkavédelmi Ügynökség tanulmánya: „Európa korosodó munkaereje" (Europe's aging Workforce, http://osha.europa.eu/priority_groups/ageingworkers)

Mindkét tanulmány kiemeli a korosodó munkaerő előnyeit: ragaszkodás a munkahelyhez (elhivatottság), kevesebb betegállomány, a hosszú gyakorlat során kifejlesztett készségek, tapasztalat, érettség; ugyanakkor rámutatnak az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos jellemző nehézségekre is: kisebb fizikai erő, gyakrabban jelentkeznek a korosodással együtt járó megbetegedések (váz- és izomrendszeri problémák, szív- és érrendszeri betegségek stb.).

Mindkét tanulmány tanáccsal szolgál:

1./ egyrészt hogy a korosodó munkavállalók hogyan csökkentsék a speciálisan a korukból származó, őket fenyegető munkahelyi veszélyeket,

2./ másrészt hogy a munkaadók hogyan igyekezzenek elkerülni a balesetek kockázatát ami - tagadhatatlan tendencia, melyet a statisztikák is megerősítenek - a kor előrehaladtával (50 év fölött) sokkal jelentősebb mértékben fenyegeti a munkavállalókat;

3./ a munkavédelmi szakembereknek, hogy hogyan kezeljék a korosodó munkavállalók kockázatait;

4./ kimondottan kis- és középvállalkozásoknak, hogy - általában szűkös anyagi eszközeikkel - hogyan feleljenek meg a korosodó munkaerő követelményeinek.

2./ Helyes gyakorlat díjak 

http://ew2007.osha.europa.eu/goodpracticeawards/gp-winners

A Nemzetközi Munkavédelmi Ügynökség minden évben meghirdeti pályázatát helyes gyakorlat díjra az egy adott témára koncentráló éves kampánya keretében. A pályázaton olyan vállalkozások és szervezetek vehetnek részt, amelyek előremutató (példamutató), praktikus megoldásokat alkalmaznak a különböző munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi problémákra.

A 2007-es évben a kiválasztott téma a váz-izomrendszeri panaszok kialakulásának megelőzése volt.

A nyertesek (9 díjazott 6 tagországból) és nyertes megoldásaik az alábbiak:

1./ Cseh Köztársaság: Ergonómiai program a váz-izomrendszeri problémákat megelőző intézkedések meghatározására és bevezetésére.

2./ Németország: Egy program a munka közbeni testhelyzetek javítására és a nehéz terhek kézi mozgatásának csökkentésére.

3./ Németország: Ergonómiailag kedvező varró munkahely kialakítása és a hozzá kapcsolódó üzemeltetési instrukciók.

4./ Ciprus: Tehermozgató rendszer- „futó sín" - telepítése a gyártási folyamat megkönnyítésére és a kézi anyagmozgatási kockázatok csökkentésére

5./ Hollandia: Az igen nagyarányú fizikai terhelés csökkentése, hát- és térdpanaszok megelőzése útépítő munkásoknál.

6./ Hollandia: Megoldás a nehéz fa raklapok kézi mozgatásából származó váz-izomrendszeri panaszok megelőzésére.

7./ Szlovénia: Munkahelyi intézkedések a váz-izomrendszeri panaszok kialakulásának megelőzésére, beleértve technikai fejlesztéseket a kézi anyagmozgatás, hajlított testhelyzetben végzett mozgás és ismétlődő mozdulatok csökkentésére.

8./ Nagy-Britannia: Az a váz-izomrendszeri megbetegedések és a betegállomány magas előfordulásának csökkentésére tett intézkedések.

9./ Nagy-Britannia: Ergonómiai fejlesztési csoport megalakítása, melynek célja a gyógyszerkészítési ágazatban dolgozókat érintő a váz-izomrendszeri problémák visszaszorítása. 

3./ Globális etikai kódex a munkavédelmi felügyeletnek

http://www.iali-aiit.org/iali/event_docs/IALI_Draft_Global_Code_of_Integrity.pdf 

A IALI, a munkavédelmi felügyeletek globális, szakmai szövetsége elkötelezett a munkavédelmi felügyelet modernizációja iránt az egész világra kiterjedően.

Az integritás és professzionalizmus kettős célja érdekében kulcsfontosságú lépésnek tekinti az etikai kódex kidolgozását.

A kódex célja a magatartás, a szakmai felkészültség (professzionalitás) és az elvárható viselkedés szabályainak meghatározása a munkavédelmi felügyelők részére.

A kódex-készítési projectet Dél-Ausztrália vezeti az ausztrál kormány munkavédelmi felügyeletén keresztül. A tervek szerint a kódex tervezetet a 2008. júliusi genovai vezetőségi ülésen fogadnák el, ahol a hangsúlyos téma egyébként is a felügyeleti munka kultúrája lesz.

A kódextervezet tartalma:

1.      Tudás és kompetencia: Folyamatos tanulással és tréninggel lehet elérni

2.      Őszinteség és egység: A megfelelő magatartás tiszteletet és bizalmat vált ki

3.      Objektivitás, semlegesség és korrektség: Pártatlan, objektív, előítéletek nélküli magatartás

4.      Elkötelezettség és felelősségtudat: A tevékenységek hatékony tervezése és időbeosztása

5.      Udvariasság és tisztelet: Empátia, az együttérzés és megértés kifejezése, hatékony kommunikáció

6.      A személyes és hivatalos viselkedés összhangja: A kódex szabályai mind a munka közbeni, mind a magánéleti viselkedésre vonatkoznak.

További cél a kódexszel kapcsolatban annak általános bevezetése világszerte. Tréning eszközöket, útmutatókat és kézikönyveket/segédanyagokat készülnek kidolgozni ebből a célból.

A kidolgozásban és a megvalósításban a IALI végig együttműködik az ILO-val.

 


Tájékoztató a munkakörhöz kötött kullancsencephalitis elleni védőoltásról, valamint a kullancscsípés elleni egyéb (aspecifikus) védekezésről.

A kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) okozója és terjesztője

A Közép-európai kullancsencephalitis az ún. természeti gócos betegségek közé tartozik, ami szorosan összefügg a környezeti tényezőkkel, elsősorban a növényzettel, az előforduló állatfajokkal és a meteorológiai viszonyokkal. A kullancsok olyan vérszívó rovarok, amelyek főleg erdőszéleken, ligetes, bokros területeken, a patakok melletti aljnövényzetben, parkokban - legfeljebb 1-1,5 méter magasan - találhatók, ahonnan hőérzékelő képességük és kémiai-fizikai ingerek (pl. testszag, a kilélegzett széndioxid, különféle hanghatások) alapján esnek mozgásban lévő áldozatukra. Általában a reggeli és az esti órákban „támadnak", mivel a napsütést, a hőséget, a szárazságot kevésbé kedvelik.

A fertőzés forrásai (azaz a rezervoár vagy gazdaállat) lehetnek rágcsálók (pl. mezei pocok), rovarevő kisemlősök (pl. vakond), vadon élő nagyobb emlősök (pl. vaddisznó), húsevő ragadozók (pl. róka), de a fertőzés terjesztésében a földön fészkelő madarak (pl. fogoly) és a hüllők (pl. gyík) is részt vehetnek. (Maga a gerinces gazdaállat a fertőzés miatt kialakult immunitása miatt nem betegszik meg, de a vírusok szaporodásának a helye.)

A fertőzés terjedése leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípésével történik, de a fertőzési láncba bekerülhet a legelőkről származó vírusokkal fertőzött kecske, juh, szarvasmarha is. A fertőzés továbbvitele történhet enterális úton, vagyis a fertőzött állat frissen fejt és forralatlan teje és az ebből készült tejtermékek fogyasztása révén is. A fertőzés - viszonylag ritkábban - a légutakon keresztül is bekövetkezhet a beszáradt és elporlott kullancsok maradványainak belégzése révén, amire elsősorban laboratóriumokban kerülhet sor. Az ember szabadban való tartózkodása mellett a kullancsok legfőbb „behurcolóinak" a kutyák számítanak főként az Ixodes ricinus, de az Ixodes reticulatus tekintetében is).

A kullancsok vérszívásra a vékonyabb bőrfelületet keresik meg: a könyök- és térdhajlat környékét, a felkar hajlító oldalát és a deréktájékot, ahová horgas szájszervükkel megkapaszkodnak. A kullancs vérszívása bár kellemetlen az ember számára, a fő veszélyt azonban az jelenti, hogy számos fertőzés okozója, mivel betegséget kiváltó kórokozók (vírus, baktérium, rickettsia) vektora. - Magyarországon az emberre leggyakrabban a vírus által okozott kullancsencephalitis és a baktérium által kiváltott Lyme borreliosis (Lyme-kór) kizárólagos közvetítői a fertőzött kullancsok. A kullancsok a vérszívást követő 4-6 óra múlva visszaöklendezik gyomortartalmukat a szúrcsatornán keresztül, s ezzel együtt a nyálmirigyekben lévő kórokozók is bekerülhetnek az ember vérkeringésébe.

A kullancsencephalitis a kullancsok érési ciklusának megfelelően szezonális megbetegedés, halmozódása az április-május és augusztus-szeptember hónapokra tehető.    

A fertőzött kullancsok előfordulása (kullancs endémiás területek)

Magyarországon a magas rizikójú, legfőbb kullancs endémiás területnek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye jön szóba, keleten elsősorban Nógrád megye, az Északi-középhegység a kiemelten fertőzött terület. (A fenti területekhez kapcsolódnak a környező országok fertőzési gócai is, főként Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország egyes gócos területei.) Fertőző természeti gócnak minősül az a földrajzi terület, amelynek nagyságától és a fertőzött kullancsok előfordulási arányától függően fokozottan fennáll az emberi fertőzés lehetősége is. Kullancsfertőzött területnek minősül az a hely, ahol minden ezredik - azaz 1 ezrelék - kullancs hordozza a kullancsencephalitis vírusát (egyéb helyeken csak 5-10 ezer kullancs közül csak egy-egyben mutatható ki a vírus).

A megbetegedéssel kapcsolatos főbb jellemzők

A megbetegedések száma évente hazánkban évtizedek óta 150-300 eset között alakul, aminek ~20%-át a szabadban munkát végző - főleg a mezőgazdaságban, az erdészetben, a vadgazdálkodásban, a kőolaj kitermelésben - dolgozók teszik ki.

Az emberi fertőzések zöme - főleg az endémiás területeken - tünetmentes átvészeléssel zajlik le. A fertőzött kullancs által megcsípett emberek mintegy harmadánál 1-2 hét lappangási időt követő első fázisban influenzaszerű tünetek (néhány napig tartó magas láz, fejfájás, végtagfájdalom, levertség) jelentkezhetnek, ami az esetek mintegy 80%-ában panasz- és tünetmentesen zárul. Minden ötödik betegnél (20%) azonban egy átmeneti tünetmentesség után - többnyire a csípést követő 4. héten - jelentkezik a betegség második fázisa. A vezető tünetek a központi idegrendszer gyulladásából adódnak és legtöbbször súlyos tünetekkel járnak. A meningitis serosa, ritkábban meningoencephalitis, encephalomyelitis, polyradiculitis igen erős fejfájással, a nyak merevségével, magas lázzal, hányással, rossz közérzettel jár. Ritkábban tudatzavar, bénulások (főleg a vállizomzat bénulása és következményes sorvadása, bulbáris paralysis), agyi működéskárosodások is keletkezhetnek. A légzőközpont bénulása miatti halálos kimenetel évente 1-2 esetben fordul elő. A felgyógyulást követően azonban gyakori panasz a hosszabb ideig is fennálló fejfájás és alvászavar, ritkábban egy-egy bénulással, sorvadással járó gyulladás.

A kullancsencephalitis megelőzése

A megelőzés lehet aspecifikus (nem fajlagos) és specifikus (fajlagos). Az előbbibe tartozik a kullancs endémiás területen az átmenetileg vagy tartósan szabadban tartózkodók számára biztosítható egyéni védelem, amit a zárt ruházat viselése, a különböző kullancsriasztók (repellensek) alkalmazása (esetleg táborozást tiltó táblák kihelyezése) jelenthet.

A kullancscsípések megelőzése érdekében - nemcsak a munkavégzés során, hanem a kirándulás, sportolás alkalmával is - célszerű világos színű, hosszú ujjú, galléros ing viselése, amin a kullancs hamar észrevehető és lesöpörhető. A lehetőleg nem műanyag inget a hosszú, sűrű szövésű nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba kell tűrni, lábbeliként pedig bakancsot vagy csizmát kell viselni. A bokros, fás, füves területeket lehetőleg el kell kerülni. - Kirándulás, sportolás, szabadtéri munkavégzés után a fertőzés esélye csökkenthető a bőrfelület teljes átvizsgálásával, valamint a bőrbe fúródott kullancsok eltávolításával (a bőrhöz közel körömmel vagy csipesszel megragadva és gyengén csavaró mozdulattal történő kiemeléssel). - A nem fajlagos megelőzés körébe tartozik a kullancsriasztó szerek alkalmazása is. A leggyakrabban dietil-toluamid hatóanyagú, aeroszol, krém, folyadék vagy egyéb formájú rovarriasztó szert a csípés veszélyének kitett bőrfelületre (és a ruházatra) kell juttatni, tartós szabadban tartózkodás esetén 2-4 óránként megismételni. (A riasztó szer használatára vonatkozó útmutatást az alkalmazás során be kell tartani!) - A specifikus megelőzést megfelelő védőoltás biztosításával az aktív immunizálás jelenti. Az endémiás területen élők (vagy az oda utazók) orvosi vényre védőoltásban részesíthetők. A foglalkoztatásuk során, tevékenységük végzése során veszélyeztetettek számára a munkáltató kötelezettsége a megfelelő védelmet nyújtó vakcina biztosítása.

A munkakörhöz kötött védőoltások biztosítása: a foglalkoztathatóság feltétele 

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása megköveteli a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében, hogy a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdésének értelmében a munkáltatók a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet előírásai szerint felmérjék a biológiai kóroki tényezőket és gondoskodjanak az expozíciónak kitett munkavállalók egészségének védelméről is. A munkáltató munkavédelmi feladata, hogy a kockázatbecsléstől függően írásban meghatározza azoknak a munkavállalóknak a körét, akiknél speciális védőintézkedés, megfelelő (hatékony) védőoltás biztosítása térítésmentesen indokolt és lehetséges. A munkáltató a foglalkoztatás feltételeként felajánlja a munkavállalóknak a védőoltást, valamint köteles tájékoztatást adni a védőoltással kapcsolatos egyéb kérdésekről (a védőoltás előnyei, a védőoltás elmaradásának hátrányai, a védőoltás biztosításának eljárásrendje) is.

Szervezett munkavégzés esetén az oltóorvos a munkáltató által biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosa, akinek - a hivatkozott jogszabályok alapján - nemcsak orvos-szakmai, munkaegészségügyi, dokumentációs, szervezési feladatai, hanem nyilvántartási és jelentési kötelezettségei vannak az illetékes hatóságok számára is.

A munkakörhöz kapcsolódó kullancsencephalitis elleni oltóanyagok, oltások rendje

A munkáltató kockázatbecslése alapján az állandóan vagy átmenetileg kullancsendémiás területen tartózkodó munkavállalók védelmére, a megbetegedési veszély csökkentése érdekében inaktivált vírustartalmú vakcinát kell biztosítani. A kullancsok életciklusára tekintettel az alapimmunizálás két részletét a téli hónapokban, a várható expozíciót megelőzően kell elkezdeni 1 hónapos időintervallummal és egy év múlva a harmadik oltással befejezni. A hosszan tartó védettség biztosítása érdekében általában 5 évenként emlékeztető oltást is kell adni.  A tevékenység jellege, a munka megkezdésének ideje nyilvánvaló szükségszerűségként „gyorsított" oltási sémák alkalmazását is indokolhatja.

Magyarországon jelenleg gyógyszertári forgalomban az Encepur Adult és az FSME -IMMUN 0,5 ml oltóanyag található.

Az Országos Epidemiológiai Központ a védőoltásokról évenként megjelenő és aktualizált Módszertani Levele VIII. fejezete részletesen tartalmazza a munkakörhöz kapcsolódó védőoltásokkal kapcsolatos legfontosabb - elsősorban a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak szóló - szakmai tájékoztatást, beleértve az Encepur oltások és az FSME-IMMUN oltások különböző - általános, gyorsított, immunszupprimált (vagy idős személyek) - sémáit, az ellenjavallatokra, az oltási reakcióra, stb. vonatkozó protokollokat is.

Fontos megjegyezni, hogy a szintén kullancsok által - gyakran a kullancsencephalitissel együtt - terjesztett baktérium által kiváltott Lyme kór (Borelliózis) ellen egyik oltóanyag sem véd. Hazánkban jelenleg a Lyme borreliosis megelőzését szolgáló törzskönyvezett oltóanyag nem áll rendelkezésre!

A kullancsencephalitis, mint foglalkozási betegség

A kullancsencephalitis - külön jogszabályban meghatározott - be- és kijelentésre kötelezett fertőző betegség. Ha a megbetegedést előzőleg „meningitis serosa" vagy „encephalitis infectiosa" diagnózissal jelentették be, a kóreredet tisztázása után a bejelentést módosítani szükséges.

A kullancsencephalitis foglalkozási betegségként történő bejelentésének, kivizsgálásának, elfogadásának, nyilvántartásának rendjéről a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet intézkedik. A rendeletben a „Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke" C) Biológiai kóroki tényezők között szerepel a kullancsencephalitis (EU kód: 403, Kód: C5).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 


Bemutatkozás

A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségei változatlanul ellátják az első fokú munkavédelmi, munkaügyi hatósági hatásköröket, illetékességük a kormányhivatalok illetékességéhez igazodik.

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.