A Nemzetgazdasági Minisztérium - Munkavédelmi Főosztály és Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

1 / 3   »   »|
  • 2017.08.23. - Egyéb kérdés
    A képernyő előtti munkavégzéshez a jogszabály [50/1999 EüM rend.] előírja a munkáltatónak védőszemüveg juttatását. Ez a szemüveg a munkáltató által kihordási idővel juttatható, vagy úgy mint a védőeszközök általában, kihordási idő nélkül. A munkáltató visszakövetelheti-e a szemüveg árának időarányos részét?
    A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (továbbiakban: EüM rendelet) előírásai:
    2. § „E rendelet alkalmazásában
    d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.”
    6. § „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.”

    A képernyős munkakörben foglalkoztatottak részére a munkáltatónak éleslátást biztosító szemüveget kell biztosítania abban az esetben, ha a munkavállaló által használt saját szemüvege vagy kontaktlencséje a képernyő előtti munkavégzéshez a szemészeti szakorvosi vizsgálat alapján nem megfelelő, és a képernyő előtti munkavégzéshez második vagy harmadik szemüveg szükséges.

    Az éleslátást biztosító szemüveg nem minősül védőeszköznek, ezért a munkáltató részére nem kell visszaadni és a szemüveg elkészítéséhez nyújtott munkáltatói hozzájárulás összegét sem kell visszafizetni.
    Fentiek alapján a munkáltató saját belső működési rendje szerint (pl.: SZMSZ-ben, belső utasításban, stb.) határozza meg az éleslátást biztosító szemüveg juttatás feltételeit (térítési díjat, szemüvegkészítés gyakoriságát). Jogszabály konkrét összeget nem határoz meg, csak a „minimálisan szükséges” kitételt használja.
  • 2017.08.08. - Választás megszervezése, lebonyolítása
    Kell munkavédelmi képviselő választást tartani, ha a munkavállalók száma nem mindig éri el a 20 főt? Az alkalmi munkavállalókat is figyelembe kell venni?
    Amennyiben egy 20 főt el nem érő állandó létszámmal működő munkáltató például mezőgazdasági idénymunkára 2-3 hónapra felvesz 100-150 munkavállalót, akkor indokolt a munkavédelmi képviselő választása.
    A munkavállalói létszám meghatározásánál a féléves statisztikai létszámot célszerű figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók akkor számítanak a statisztikai létszámba, ha 5 munkanapot meghaladja a foglalkoztatásuk. Az alkalmi munkavállalók nem tartoznak a statisztikai létszámba, mert velük összesen 5 egymást követő naptári napra, egy hónapon belül maximum 15 napra köthető szerződés. Ugyancsak nem tartoznak bele a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az ellátásban részesülőt foglalkoztatja).
  • 2017.08.08. - Munkavédelmi képviselők létszáma
    Elegendő-e egy 103 fő munkavállalót foglalkoztató cégnél 1 fő munkavédelmi képviselőt választani, vagy a létszámra vonatkozóan is figyelembe kell venni az Mt. 237. §-ban foglaltakat?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkavédelmi képviselő megválasztása, megbízatásának megszűnése, visszahívásának rendje, működési területe tekintetében rendeli megfelelően alkalmazni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit. Az Mvt. a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz, azonban azok figyelembe vétele a létszámhoz igazodva ajánlott (pl. 1000 fő munkavállaló esetén 1 munkavédelmi képviselő kevés lehet).
    A munkavédelmi képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege, valamint a telephelyek, részlegek, üzemek száma és tagoltsága indokol. Értelemszerűen maximum annyi munkavédelmi képviselőt tudnak megválasztani, ahány jelöltet állítottak a munkavállalók.
    Álláspontunk szerint a munkavédelmi képviselők számát a munkáltató egységes és átfogó megelőzési stratégiáját tartalmazó dokumentumban célszerű meghatározni arra való tekintettel, hogy az Mvt. 54. § (1) bekezdés g) pontja szerint a megelőzési stratégia „kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására”.
  • 2017.08.08. - Választás megszervezése, lebonyolítása
    Cégünk 2012. december 14-től folyamatosan rendelkezik munkavédelmi képviselővel (egyik műszakvezetőnk), viszont akkor ezt a posztot önkéntes alapon kapta meg. Kérdésem arra vonatkozna, hogy mindenképpen kell-e választást tartanunk, vagy folytathatja megbízatását 2017. december 14-ig.
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 90. § (1) bekezdés szerint: „E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 70/A. § (1) és (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.”

    Fentiek alapján az új munkavédelmi képviselő választást a jelenlegi munkavédelmi képviselő mandátumának lejárta után szükséges megtartani.
1 / 3   »   »|

Bemutatkozás

A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségei változatlanul ellátják az első fokú munkavédelmi, munkaügyi hatósági hatásköröket, illetékességük a kormányhivatalok illetékességéhez igazodik.

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.