A Nemzetgazdasági Minisztérium - Munkavédelmi Főosztály és Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Honlapja

Keresés:

Kapolnai

25yell50sh vissza 

 

„Ferikém, a szokásosat kérem!....” - avagy:
időutazás Kápolnai Árpáddal


Gondolták volna, hogy a munkaügyi ellenőrzésnek szédületes csapdái vannak? - kérdezi a Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség 2006-ban nyugalomba vonult vezetője, - aki a megalakulás pillanatától vezette a baranyai „listát”, - majd rögvest két zaftos példával is előrukkol. Íme.
^
 Helyszín: egy csehó a 6-os út mentén
Idő: reggel 6, nyitás után néhány perccel
Szereplők: a pincér és a munkaügyi ellenőrök
A párbeszéd kezdetben semmi meglepővel nem szolgál, minden úgy zajlik, mint bárhol, bármikor, vagyis azt hallhatnánk, ha jelen lennénk, hogy:
- „Kérem, szíveskedjék megmutatni a munkaszerződését, vagy elővenni az alkalmi munkavállalói könyvét!” „ Én csak néhány perccel ezelőtt kezdtem dolgozni, most nyitottak ki, nem volt még időm kiváltani az alkalmi könyvet, és a szerződést se tudtuk még megkötni a főnökkel…..” 

És ekkor, végszóra megérkezik egy törzsvendég, aki nem is sejti, hogy már az első mondatával egy csapásra szomorújátékká varázsolja a történetet a pincér számára. Azt mondja ugyanis, hogy „FERIKÉM, A SZOKÁSOSAT KÉREM!” Ugye nem kell leírnunk a folytatást?

Más. Egy szép napon a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság úgy döntött, megkezdi az örömtanyák ellenőrzését, - volt belőlük legalább 30, - karöltve a munkaügyi felügyelőkkel. Tévedés ne essék, őket is csupán az érdekelte, hogy s mint dolgoznak ott az alkalmazottak, vajon nem feketén foglalkoztatják-e őket.

A munkahely természetéből adódott, hogy ezt kivétel nélkül éjszakai ellenőrzéssel lehetett felderíteni, és bizony nem kis veszéllyel járt, mivel az alvilág minden rendű-rangú tagja is jelen volt mindenhol. Hajnal felé pedig mindig megjelentek az ügyvédek, akik árgus szemmel figyelték, és ellenőrizték az ellenőröket, hogy betartják-e a törvényes előírásokat. Ha egyszer is találtak volna valami csekély „szépség- hibát”, beláthatatlan következményei lettek volna. Bakizni tehát nem lehetett! Ezért eleinte minden alkalommal elkísérte a helyszínre, - ”az éjszakába” - felügyelőit Kápolnai Árpád. Így aztán fültanúja volt például annak a – számára máig emlékezetes – esetnek, amikor az egyik felügyelő már a nyolcadik lányt hallgatta meg tanúként, mert szerette volna kideríteni, milyen munkakörben alkalmazták őket. Természetesen a legtöbbjük táncosnőnek vallotta magát, de akadtak ennél találékonyabb válaszok is: partnernő, társalkodónő, - míg végül a nyolcadik tanú röviden és velősen azt mondta: „Írja csak nyugodtan felügyelő úr azt, hogy k…..!”

 A baranyai hétköznapok rendes menetében azonban nem ezek az ügyek okoztak fejtörést, hanem például az, hogy a nyolcvanas évek végén a munkavédelmi ellenőrzésekhez intézményesen társultak a munkaügyiek is. És bizony meg kellett szokni, meg kellett barátkozni azzal, hogy míg a munkabiztonságban hajszálpontosan mérni lehet a dolgokat, fotózni lehet a veszélyeket, addig a munkaügyben ez lehetetlen. Kápolnai Árpádnak is sok energiáját lekötötte ez, hiszen több évtizedes munkavédelmi gyakorlat állt mögötte, és szakmájának minden rezdülését ismerte már, minden csínját-bínját a kisujjában érezhette. 
^
 Ez azonban új lecke volt, de kitűnően megtanulta. Igaz, nem is tehetett mást, mondta elismerően, mivel az OMMF felügyeleti főosztályának vezetője, Gáspár Imréné dr. kemény kézzel kormányzott. A tanulásból egyébként a kezdetektől bőven kijutott valamennyijüknek. 1984-ben mind a tizennégyen másfelől jöttek, és az összecsiszolódáson kívül a hatósági munkát is meg kellett tanulni. Mire megszerezték ebben a kellő rutint, váratlanul belépett az életükbe a következő lecke, az imént már említett munkaügy. Ráadásul a műszaki végzettségű társaságnak mindössze egyetlen jogász segítsége volt. Aztán jött egy 3 évig tartó, rossz házasság. ’97. január elsejétől ugyanis a jogalkotó „jóvoltából” egy alapvetően szolgáltató szervezettel, a Munkaügyi Központokkal kellett együtt élniük. Ekkor arra kellett választ találniuk a maguk és mások számára is, hogyan lehet egy szájból hideget is, meleget is fújni. Hiszen ez az összekényszerített szervezet azt jelentette a gyakorlatban, hogy egyrészt komoly „adománnyal”, anyagi támogatással segítették a gazdálkodókat, majd megjelent ugyanannak az intézménynek a képviselője, aki tetemes összeggel megbírságolta őket, szabálytalan gazdálkodásért! Három év után végre elválhattak.

Tennivalókkal persze a szüntelen tanulás nélkül is ellátta Baranya megye a felügyelőséget. A szemet-szívet gyönyörködtető erdők számukra nem kiránduló helyek, hanem veszélyes baleseti helyszínek voltak, mert rendszeresen, évente 3-4 ember halálával járt a fakitermelés. Előfordult, hogy egy kiváló, országos versenyben bajnokká lett brigádvezető vált áldozattá, mert sajnos nem vett figyelembe egy aprócska előírást. Azt, hogy ha vihar közeledik, azonnal le kell állítani a fakivágást és döntést. A szél ugyanis másodpercek alatt megfordulhat, és még a szépen, szabályosan lefektetett fákat is megcsavarva megfordítja, -és a következmény: halál.

 ^
  A fafeldolgozásban használt éles szerszámok, a hatalmas fordulatszámmal dolgozógépek is rengeteg balesetet okoztak folyamatosan, és még jó esetnek számított, ha „csak” csonkulás történt. Az a hír járta, hogy ilyen helyeken a felügyelők köszönés utáni első mondata úgy szólt: -”Uraim, tegyék fel a kezüket!” - És akinek hiányoztak az ujjai, az biztosan régi szaki volt, annak a kocsmában rögtön hozták az öt korsó sört.

 No, ez fekete humor, de a felügyelők az ellenőrzések során nem ismerték a tréfát, bizonyítják ezt az évente-két évente végzett célvizsgálatok. A nyolcvanas évek végén elkezdődött csatornázási munkák megszaporodásának valószínüleg csak a felügyelőség nem örült, mert sejtették, -és sajnos jól sejtették,- hogy csőstől jön velük a baj. Hiszen a déli részeken, a Dráva ártéri szakaszán a homokos talaj miatt a rosszul vagy sehogy aládúcolt talaj rá fog omlani az ott dolgozókra. A sejtés valóság lett, minden év négy-öt halálesettel zárult. A felügyelők úgy próbálták ennek elejét venni, hogy szinte őrt álltak minden munkagödör mellett. Az igazi megoldást azonban a korszerű gépek megvásárlása hozta meg.

Szintén baranyai specialitásnak számított a magasfeszültség okozta balesetek gyarapodása is. Megnőtt ugyanis az autódaruk száma, ami sajnos azt hozta magával, hogy a daruk gémje sokszor elérte a vezetékeket, és megtörtént a baj. Minden évben 2-3 emberélet bánta a figyelmetlenséget. Szerencsére, de nem pusztán a szerencse számlájára írhatóan Kápolnai Árpádék az áramszolgáltatókkal együtt sikeresen csökkentették az áramütéses baleseteket. Nem kellett hozzá más, mint felfedezni és átültetni - francia-kanadai gyakorlat alapján - egy új fogalmat: a feszültség alatti munkavégzést, majd pedig megismertetni minden érdekelttel. Előzőleg az volt az előírás, tehát abban a hiszemben dolgoztak a villanyszerelők, hogy megtörtént az áramtalanítás, nyugodtan hozzá kezdhetnek a munkához. Valójában azonban nem mindig történt meg, és ezért a tévedésért sok jó szakember az életével fizetett A baranyai kísérlet bebizonyította, hogy nem ördögtől való a feszültség alatti munkavégzés, még ezt is lehet balesetmentesen csinálni.

Napjaink történéseit - 41 éves munkavédelmi tapasztalattal - már szívkímélő módon figyeli Kápolnai Árpád, de azért nem mulasztotta el megjegyezni: nagyon bántja, hogy a válságot megérzi a munka biztonsága is, hiszen egy kisvállalkozás a legjobb szándékkal se tud úgy odafigyelni rá, ha napi megélhetési gondjai vannak.
Szóval a nyugdíj nem egyenlő a nyugalommal….. 

 

^

Bemutatkozás

A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségei változatlanul ellátják az első fokú munkavédelmi, munkaügyi hatósági hatásköröket, illetékességük a kormányhivatalok illetékességéhez igazodik.

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.