A Nemzetgazdasági Minisztérium - Munkavédelmi Főosztály és Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

1 / 3   »   »|
  • 2017.10.31. – Általános kérdés
    A munkavédelmi törvény 76. § (3) bekezdésében írt ("Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.") munkajogi védelem megilleti-e azt a munkavédelmi képviselőként működő munkavállalót,rna.) akinek megválasztása nem az Mvt. és az Mt. szabályai szerint történt (szabálytalan volt a választási eljárás), vagy b.) egyáltalán nem választották meg, hanem csak kijelölték a feladat ellátására, és azt ő elvállalta. Ha nem működik munkavédelmi bizottság, és a szabálytalan választási eljárásban nem működött szabályos választási bizottság, ki a munkajogi védelem gyakorlója? Lehet ez a választásra jogosult munkavállalók közössége?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 76. § (3) bekezdése szerint „valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”

    A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 273. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére, és annak megszűnését követő fél évre illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább egy évig betöltötte.

    Az Mt. és Mvt. rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a munkajogi védelem, függetlenül attól, hogy a munkavédelmi képviselő megválasztására milyen módon került sor.

    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

    Az. Mt. 269. § (2) bekezdése szerint „a 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.” Az Mt. rendelkezése alapján az üzemi megbízottat is megilleti a munkajogi védelem, ahol a munkavállalók közösségének az előzetes hozzájárulása szükséges az üzemi megbízott munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához.

    Az Mvt. szabályozása alapján a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint ha a munkáltató a munkavédelmi képviselőt átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál kívánja foglalkoztatni.

    Tekintettel az Mvt. 70/A. § (3) bekezdésére és az Mt. 269. § (2) bekezdésére, ha a munkáltatónál nem jött létre munkavédelmi bizottság és a munkavédelmi képviselő megválasztásánál sem volt választási bizottság, akkor lehetőség van arra, hogy az előzetes egyetértés joga a munkavállalók közösségét illesse meg.

  • 2017.08.23. - Egyéb kérdés
    A képernyő előtti munkavégzéshez a jogszabály [50/1999 EüM rend.] előírja a munkáltatónak védőszemüveg juttatását. Ez a szemüveg a munkáltató által kihordási idővel juttatható, vagy úgy mint a védőeszközök általában, kihordási idő nélkül. A munkáltató visszakövetelheti-e a szemüveg árának időarányos részét?
    A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (továbbiakban: EüM rendelet) előírásai:
    2. § „E rendelet alkalmazásában
    d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.”
    6. § „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.”

    A képernyős munkakörben foglalkoztatottak részére a munkáltatónak éleslátást biztosító szemüveget kell biztosítania abban az esetben, ha a munkavállaló által használt saját szemüvege vagy kontaktlencséje a képernyő előtti munkavégzéshez a szemészeti szakorvosi vizsgálat alapján nem megfelelő, és a képernyő előtti munkavégzéshez második vagy harmadik szemüveg szükséges.

    Az éleslátást biztosító szemüveg nem minősül védőeszköznek, ezért a munkáltató részére nem kell visszaadni és a szemüveg elkészítéséhez nyújtott munkáltatói hozzájárulás összegét sem kell visszafizetni.
    Fentiek alapján a munkáltató saját belső működési rendje szerint (pl.: SZMSZ-ben, belső utasításban, stb.) határozza meg az éleslátást biztosító szemüveg juttatás feltételeit (térítési díjat, szemüvegkészítés gyakoriságát). Jogszabály konkrét összeget nem határoz meg, csak a „minimálisan szükséges” kitételt használja.
  • 2017.08.08. - Választás megszervezése, lebonyolítása
    Kell munkavédelmi képviselő választást tartani, ha a munkavállalók száma nem mindig éri el a 20 főt? Az alkalmi munkavállalókat is figyelembe kell venni?
    Amennyiben egy 20 főt el nem érő állandó létszámmal működő munkáltató például mezőgazdasági idénymunkára 2-3 hónapra felvesz 100-150 munkavállalót, akkor indokolt a munkavédelmi képviselő választása.
    A munkavállalói létszám meghatározásánál a féléves statisztikai létszámot célszerű figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók akkor számítanak a statisztikai létszámba, ha 5 munkanapot meghaladja a foglalkoztatásuk. Az alkalmi munkavállalók nem tartoznak a statisztikai létszámba, mert velük összesen 5 egymást követő naptári napra, egy hónapon belül maximum 15 napra köthető szerződés. Ugyancsak nem tartoznak bele a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az ellátásban részesülőt foglalkoztatja).
  • 2017.08.08. - Munkavédelmi képviselők létszáma
    Elegendő-e egy 103 fő munkavállalót foglalkoztató cégnél 1 fő munkavédelmi képviselőt választani, vagy a létszámra vonatkozóan is figyelembe kell venni az Mt. 237. §-ban foglaltakat?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkavédelmi képviselő megválasztása, megbízatásának megszűnése, visszahívásának rendje, működési területe tekintetében rendeli megfelelően alkalmazni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit. Az Mvt. a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz, azonban azok figyelembe vétele a létszámhoz igazodva ajánlott (pl. 1000 fő munkavállaló esetén 1 munkavédelmi képviselő kevés lehet).
    A munkavédelmi képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege, valamint a telephelyek, részlegek, üzemek száma és tagoltsága indokol. Értelemszerűen maximum annyi munkavédelmi képviselőt tudnak megválasztani, ahány jelöltet állítottak a munkavállalók.
    Álláspontunk szerint a munkavédelmi képviselők számát a munkáltató egységes és átfogó megelőzési stratégiáját tartalmazó dokumentumban célszerű meghatározni arra való tekintettel, hogy az Mvt. 54. § (1) bekezdés g) pontja szerint a megelőzési stratégia „kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására”.
1 / 3   »   »|

Bemutatkozás

A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségei változatlanul ellátják az első fokú munkavédelmi, munkaügyi hatósági hatásköröket, illetékességük a kormányhivatalok illetékességéhez igazodik.

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.