Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

1 / 4   »   »|
  • 2018.07.16. – Általános kérdés
    A jogszabály szerint a munkavédelmi képviselőt az átlagkeresettel fizetett havi munkaideje legalább 10 százalékát elérő munkaidő kedvezmény illeti meg. Ez pontosan, hogy értendő? Pótszabadság formájában kapja meg ezt a legalább 10%-t? Vagy a munkaidejéből 10%-t fordíthat rá? Ezt a legalább kifejezést nem értem.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

    Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükséges feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.

    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

    A munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is részesül díjazásban, ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem érdekképviseleti tevékenységet lát el.

    A fent leírtak alapján a munkavállaló munkavédelmi képviselőként nem pótszabadságot fog kapni. Amennyiben a munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatait - a havi munkaidejének legalább tíz százalékában - munkaidőn belül látja el és erre az időtartamra is kap bért, akkor a munkaidő-kedvezményét igénybe veszi.

    A „legalább” szó arra utal, hogy ez a kötelező törvényi minimum, tehát a munkáltatónak minimum a munkavállaló havi munkaidejéből 10%-ot biztosítania kell, hogy a munkavállaló el tudja látni a munkavédelmi képviselői feladatait. A munkáltató és a munkavállaló a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak.

  • 2018.05.15. – Általános kérdés
    20 éve Magyarországon is működő multinacionális cégnél dolgozom, ahol választott munkavédelmi képviselő vagyok, és a munkavédelmi bizottság elnöke. Több önálló telephellyel rendelkezik a cégem, ahol mindegyik telephelyen működik munkavédelmi bizottság. Tudomásom szerint a cégemnek létre kellene hoznia egy munkavédelmi paritásos testületet. Ezen kérésemmel én megkerestem a munkáltatómat, aki azt a választ adta, hogy ránézve nem kötelező és ő nem látja indokoltnak ennek a testületnek a felállítását.
    …Ennek a testületnek a létrehozása kötelező vagy nem a munkáltató részéről? Adhat nekem olyan választ a munkáltatóm, hogy ő nem látja indokoltnak a létrehozását? Esetleg kérés nélkül neki ezt már automatikusan létre kellett volna hoznia?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 70/B. § (1) bekezdése szerint „annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”
    Az Mvt. a testület létrehozásának két feltételét határozza meg: a munkáltató minimum húsz főt foglalkoztasson és a munkáltatónál munkavédelmi képviselők működjenek. Amennyiben ez a két feltétel együttesen teljesül, akkor a munkáltatónak kötelező a testületet létrehozni.
    Az álláspontunk kialakítása során megvizsgáltuk a jogalkotó szándékát is, amely szintén azt támasztja alá, hogy ha az Mvt.-ben meghatározott feltételek megvalósulnak, akkor a testület létrehozására a munkáltatónak nem lehetősége, hanem kötelezettsége áll fenn.
    A Munkavédelmi Bizottság, amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztető fórum, 2016. december 12-én kiadott egy Ajánlást a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. Az Ajánlásban a Munkavédelmi Bizottság is akként értelmezi az Mvt. rendelkezését, hogy annál a munkáltatónál, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak, és választottak legalább 2 fő munkavédelmi képviselőt, kötelező a testületet megalakítani.
    Az Mvt. 70/B. § (3) bekezdése alapján a munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, valamint az Mvt. 70/B. § (6) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja a testület működésének feltételeit.
    A fentiek alapján a cégüknél kötelező a paritásos munkavédelmi testület létrehozása. A munkáltatónak kell kezdeményeznie a testület létrehozását és biztosítani a működését.
  • 2018.04.05. – Általános kérdés
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel (minden hónapban, a ténylegesen ráfordított időtől függetlenül) megilleti a munkaidő-kedvezmény, vagy azt csak az elvégzendő feladatok függvényében kell a munkáltatónak biztosítania?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

    Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükségesek feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

  • 2018.02.05. - Általános Kérdés

    Tisztelt Cím! A cég ahol dolgozom, kb. 3600 főt foglalkoztat a telephelyén. A telephelyen 3 db munkacsarnok található elkülönítetten. A 3 munkacsarnokban eltérő munkafolyamatok zajlanak. Tiltja-e valamely jogszabály, hogy esetleg csarnokonként tartsunk mk. képviselő választást? Értjük ezalatt, hogy a 1-2-3-as csarnokokban dolgozó munkavállalók válasszák meg az mk. képviselőiket. Tehát az 1-es csarnokbeli szavazásra jogosult nem szavaz a 3-as csarnokbeli jelöltre, csak a saját csarnokbeli jelöltjére. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” Annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai érvényesüljenek, a munkáltatónak írásban, részletes tájékoztatást kell nyújtania a munkavállalóknak a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. A tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató gondoskodik a választási bizottság létrehozásáról.
    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
    Az Mt. 240. § (1) bekezdése szerint „a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.”
    Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés d) pontja szerint „a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.” Azoknál a munkáltatóknál lehet telephelyenként külön munkavédelmi képviselő(ke)t választani, ahol több olyan szervezeti egység van (telephely, részleg), amelynek élén munkavédelmi jogosítványt gyakorló vezetők állnak. A munkavédelmi képviselők megválasztásánál kötelező, minimum szabályok vannak meghatározva az Mvt.-ben. A törvényben nem részletezett kérdésekben a munkáltatónak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk; így például, ha a telephelyen lehetőség van a munkavédelmi képviselő választás megtartására, akkor azt milyen módon bonyolítsák le.
    Az Mvt. és az Mt. sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltaná, hogy - figyelembe véve az adott munkahely sajátosságait - a munkavédelmi képviselőket választási körzetenként pl. csarnokonként válasszák meg. Azt javasoljuk, hogy a választási bizottság a választás lebonyolítása érdekében egyeztessen a munkáltatóval a választási körzetek kialakítása, a választás körülményei, az időpontok, stb. tekintetében.
    Amennyiben választási körzetek alakultak ki, akkor szavazni csak abban a körzetben, és csak arra a képviselő jelölt(ek)re lehet, ahol a munkavállaló munkavédelmi képviselő jelöltként szerepel. Például az 1-es csarnokban a választásra jogosult munkavállalók csak az 1-es csarnokban induló munkavédelmi képviselő jelölt(ek)re szavazhatnak.
1 / 4   »   »|

Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.