Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

1 / 5   »   »|
  • 2018.07.30. – Általános kérdés
    1. Munkavédelmi képviselő választás előkészítésében a munkáltató vagy a választási bizottság feladata a választható és a szavazásra jogosultak névsorának összeállítása?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (3) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselők megválasztásánál a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

    Az Mt. 241. § szerint „a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé." Tehát a választási bizottság feladata a szavazásra jogosult, illetve a választható munkavállalók névsorának összeállítása. Ezt a választást megelőzően legalább ötven nappal kell közzétennie a helyben szokásos módon (pl. elektronikus levélben vagy hirdetményként kifüggesztve). A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy ahhoz valamennyi érintett munkavállaló hozzáférhessen, és alkalma legyen megismerni a választási listákat.

    2. Mi van abban az esetben, ha a munkáltató a lista összeállításához nem akarja átadni a dolgozók listáját, és azok névsorát, akik a törvény szerint kiesnek a választhatók listájából (munkáltatói jogkör, stb.)?

    Annak érdekében, hogy a választási bizottság megállapíthassa a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát - az Mt. 241. § alapján - az ahhoz szükséges adatokat a választási bizottság kérésére a munkáltató öt napon belül adja meg. Az Mt. 249. § (1) bekezdése alapján „a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat." Amennyiben a munkáltató nem bocsátja rendelkezésre a kért adatokat, a munkavállalónak lehetősége van bírósághoz fordulni. Meg kell jegyezni, hogy a választási bizottságnak nincs perbeli jogképessége, ezért a szabálytalanság észlelése esetén csak a választási bizottság tagjai, mint munkavállalók kezdeményezhetnek jogorvoslatot.

    Az Mt. 289. §-a alapján a nem peres eljárás megindítására irányuló kérelmet a jogsértéstől számított öt napon belül lehet beadni. A munkaügyi bíróságnak a kérelemről tizenöt napon belül kell határoznia. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz.

    3. Kötelesek-e munkaidő kedvezményt biztosítani a választási bizottság tagjainak különböző dokumentumok tájékoztató összeállításához?

    Az Mt. 240. § (5) bekezdése szerint „a választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg".

    A választási bizottság feladata a választás előkészítése, lebonyolítása és a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása. Ennek keretében a választási bizottság pl. meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját, elkészítteti a szavazólapokat, megszervezi a szavazást, összeállítja a szavazatszámláló bizottságot, megállapítja a választás eredményét, a választásról jegyzőkönyvet készít.

    A választási bizottság tagjai nem munkaidő kedvezményt kapnak egy-egy részfeladat ellátására pl. dokumentum összeállítása, hanem a tevékenységük ellátásának egész tartamára - távolléti díj megfizetése mellett - mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.

    4. Milyen mértékben folyhat bele a munkáltató a választás előkészítésébe?

    Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége". Annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai érvényesüljenek, a munkáltatónak írásban, részletes tájékoztatást kell nyújtania a munkavállalóknak a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. A tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató megszervezi a választási bizottság létrehozását.

    A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja. A munkáltatónak a választás lebonyolításához szükséges adatokat kell biztosítania. A választási bizottság egyeztethet a munkáltatóval (pl. mikor legyen a választás), illetve támogatást kérhet a választás lebonyolításhoz (a munkáltató milyen módon és eszközökkel tudja segíteni a választás technikai lebonyolítását pl. helyiség, sokszorosítás).

  • 2018.07.16. – Általános kérdés
    A jogszabály szerint a munkavédelmi képviselőt az átlagkeresettel fizetett havi munkaideje legalább 10 százalékát elérő munkaidő kedvezmény illeti meg. Ez pontosan, hogy értendő? Pótszabadság formájában kapja meg ezt a legalább 10%-t? Vagy a munkaidejéből 10%-t fordíthat rá? Ezt a legalább kifejezést nem értem.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

    Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükséges feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.

    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

    A munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is részesül díjazásban, ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem érdekképviseleti tevékenységet lát el.

    A fent leírtak alapján a munkavállaló munkavédelmi képviselőként nem pótszabadságot fog kapni. Amennyiben a munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatait - a havi munkaidejének legalább tíz százalékában - munkaidőn belül látja el és erre az időtartamra is kap bért, akkor a munkaidő-kedvezményét igénybe veszi.

    A „legalább” szó arra utal, hogy ez a kötelező törvényi minimum, tehát a munkáltatónak minimum a munkavállaló havi munkaidejéből 10%-ot biztosítania kell, hogy a munkavállaló el tudja látni a munkavédelmi képviselői feladatait. A munkáltató és a munkavállaló a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak.

  • 2018.05.15. – Általános kérdés
    20 éve Magyarországon is működő multinacionális cégnél dolgozom, ahol választott munkavédelmi képviselő vagyok, és a munkavédelmi bizottság elnöke. Több önálló telephellyel rendelkezik a cégem, ahol mindegyik telephelyen működik munkavédelmi bizottság. Tudomásom szerint a cégemnek létre kellene hoznia egy munkavédelmi paritásos testületet. Ezen kérésemmel én megkerestem a munkáltatómat, aki azt a választ adta, hogy ránézve nem kötelező és ő nem látja indokoltnak ennek a testületnek a felállítását.
    …Ennek a testületnek a létrehozása kötelező vagy nem a munkáltató részéről? Adhat nekem olyan választ a munkáltatóm, hogy ő nem látja indokoltnak a létrehozását? Esetleg kérés nélkül neki ezt már automatikusan létre kellett volna hoznia?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 70/B. § (1) bekezdése szerint „annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”
    Az Mvt. a testület létrehozásának két feltételét határozza meg: a munkáltató minimum húsz főt foglalkoztasson és a munkáltatónál munkavédelmi képviselők működjenek. Amennyiben ez a két feltétel együttesen teljesül, akkor a munkáltatónak kötelező a testületet létrehozni.
    Az álláspontunk kialakítása során megvizsgáltuk a jogalkotó szándékát is, amely szintén azt támasztja alá, hogy ha az Mvt.-ben meghatározott feltételek megvalósulnak, akkor a testület létrehozására a munkáltatónak nem lehetősége, hanem kötelezettsége áll fenn.
    A Munkavédelmi Bizottság, amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztető fórum, 2016. december 12-én kiadott egy Ajánlást a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. Az Ajánlásban a Munkavédelmi Bizottság is akként értelmezi az Mvt. rendelkezését, hogy annál a munkáltatónál, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak, és választottak legalább 2 fő munkavédelmi képviselőt, kötelező a testületet megalakítani.
    Az Mvt. 70/B. § (3) bekezdése alapján a munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, valamint az Mvt. 70/B. § (6) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja a testület működésének feltételeit.
    A fentiek alapján a cégüknél kötelező a paritásos munkavédelmi testület létrehozása. A munkáltatónak kell kezdeményeznie a testület létrehozását és biztosítani a működését.
  • 2018.04.05. – Általános kérdés
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel (minden hónapban, a ténylegesen ráfordított időtől függetlenül) megilleti a munkaidő-kedvezmény, vagy azt csak az elvégzendő feladatok függvényében kell a munkáltatónak biztosítania?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

    Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükségesek feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

1 / 5   »   »|

Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.